Fohász

Fohász

Szép tollú szabadság, oldd fel
szavaim cenzúrázott keservét.
Átkot kiáltó kitörésem
ne szorítsd agytekervényeim közé,
s kit dicsérni kell, ne szemem
árulja el, bugyogja szavam!

Oldd fel karom nevelt béklyóját!
Én üssek előbb csonttörőn,
s emeljem gyárkéményig az akaratot!
Szabadítsd rám meztelen tisztaságod,
miként hőjét a csapolt acél,
mielőtt sírjában, az öntőformában
végképp megszelidül.
                                           Amen.