1967

    Futólag

A patak szereti a tiszta reggelt.
Szűrődő napfény ring a csobogó
kövek között. A lég megtelt
pisszenéssel. Olvad a hó.

A víz szereti a barna tájat,
elaggot tölgy árnyékát keresi,
kapaszkodna, de iramának
nincs medre, az út elnyeli.

Fürdik a táj, a víztükör
suhog. Jaj, megállj egy percre még!
Itt gyűrűznék a sugarakban,
nem vágyom a tenger ízét.

A tenger mély,
gomolygó mély elegyes semmiség.