Munkás.

Uram, álld meg Őt!

Nem volt történelme, mint növény vagy állat
a természet rendjét alkotta időtlenül.
A legfejlettebb, ki az ösztön csúcsívén
túlfeszül s névtelen, ha a földbe kerül.
Szenvedések kihordója,
mérlege a fájdalomnak,
zsellérnek, cselédnek
nyomorított.
Úgy ad fiat a hazának,
hogy eltagadja s elfeledi
multját az elszármazott,
ha részese lesz a vagyonnak.

Ő öregsége magányán kuporogva
félre rak a konyha tűzhely melegéből.
Nem érti a levegő dohszagát,
amit a gyermek szélnek ereszt.

Uram, álld meg Őt.