Papírt keresek...

    Papírt keresek...

Papírt keresek, zúgot, gondolat
teret, kivésni képeit a szó
ábráinak s mert van, a hódolat
szétporlik. Várok, én vén versfaló,
ki félvállról ült a szárnyas lovon.

Lüktet, dörömböl a történelem,
a nap taglózó hírei s rokon
sorokra fogja tollam s csonk kezem.
Leírni mégis fürdeti magát
a szó; kerüljem a bántót. Kinek
kellene tépett test, a vér szagát,
rablást, nyomort ecsetelő színek!

Belehalunk, elég a gondról ennyi!
és ne akarjon ártó megkeresni!