itt tanult

A zene iránti vonzalma már óvodás korában megmutatkozott. Zeneszerzői hajlama a szentgotthárdi zeneiskolát végezve kimutatta tehetségét a szolfézsórákon. Kiemelkedő volt az improvizatív készsége. 1993-ban a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés szolfézs szakára nyert felvételt Reményi Attila zeneszerző és Szabó Miklós tanítványaként. 1996-ban első helyezést ért el a Kodály Zoltán Országos Népdaléneklési és szolfézsversenyen Debrecenben.

Országos Színészegyesület színésziskolájában tanult.
1938-ban a Magyar Színházhoz került.
1941-től fellépett Kassán, Szabadkán, Nagyváradon, Szegeden,
1947-től a Belvárosi Színház tagja lett.
Játszott még a következő színházakban: Petőfi-, Jókai-, Magyar Néphadsereg-, és a Madács Színház művészeként. Végül a Vígszínház tagja lett.
98 színházi bemutatón játszott, 49 filmben szerepelt és 25 TV filmben
Felesége Lórán Lenke színésznő volt.
Kitüntetése: Jászai Mari-díj 1957, Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1986

1908-ban született Muraszombaton, ahonnan a négy gyermekes család hamarosan Szentgotthárdra költözött. A család eredeti neve Friskics volt, a Falubíró családi nevet az 1930-as évek közepén vették fel.

A Lajta menti Bánság területén született. Kilenc éves korában Szentgotthárd szomszédságába, Nagyfalvára (Mogersdorf) költözött, ahová hamarosan a szülei is követték, és letelepedtek. Innen járt iskolába Szentgotthárdra. 1907-ben belépett a ciszterci rendbe, és Budapestre költözött tanulmányai folytatására. A Bemardinumban teológiát, a Tudományegyetemen német-latin tanári szakot végzett. 1914-ben bölcseleti doktorátust szerzett. 1935-ig középiskolai tanár volt. 1922-ben magántanári képesítést kapott német nyelvjárásból. A tudományegyetemen tanított.

Középiskoláját Szentgotthárdon végezte a második világháború évei alatt. 1946 és 1951 között a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Bernáth Aurél növendéke volt. 1951-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. Vezetője volt a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkörnek. 1961-64 között Olaszországban élt, ahol tájképeket festett és portrémegrendeléseknek tett eleget. Hazatérve számos portrét készített neves magyar emberekről, így Kodály Zoltánról is. Szentgotthárdon a gimnáziumi éveiben festett, és ma is ott őrzött képein is megmutatkozik erőteljes portré ábrázolása.

Középiskolában itt járt a gimnáziumban Szentgotthárdon. 1911-ben magyar- latin szakos diplomát szerzett, 1913-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet. Ezután Tordán, Dombóváron, és Szombathelyen tanított.

1924 és 1942 között Vasmegye és Szombathely város Kultúregyesülete Könyvtárát, majd ezt követően a néprajzi tárát vezette. 1933-tól a Vasi Szemle (akkor Dunántúli Szemle) szerkesztője volt.

Szentgotthárdon végezte el a gimnáziumot, ezt követően a Budapesti Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet 1942-ben.

1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd katonaság és hadifogság után a Katona József színházhoz szerződött. Egy évet 1948/49-es évadban a Pesti Színházban játszott, utána egy év az Ifjúsági Színházban következett. Kétszer is a Fővárosi Operett Színház művésze volt 1953-57 és 1959-62 között, közben a Petőfi és a Jókai Színházban is eltöltött egy-egy évet. Nagy szerelme a Vígszínház volt, ahol 26 évet játszott, haláláig.

Szentgotthárdon a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte el a középiskolát és 1947-ben érettségizett. A Pázmány Péter, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, majd könyvtáros oklevelet szerzett. 1954-től az Akadémiai kiadó irodalmi szerkesztője. 1961-től a budapesti egyetem könyvtártu- dományi tanszékén adjunktus, 1986-tól docens. Egész munkássága alatt a felsőfokú könyvtáros képzés meghatározó személyisége volt, és a szaktudomány történeti ágának legjelesebb képviselőjeként tevékenykedett.

A reálgimnáziumot Szentgotthárdon végezte, és fiatal újságíróként haditudósító lett a második világháborúban. Hazatérve megírja tapasztalatait. Beszámolójának címe: A véres Don, amiért letartóztatják. Később dolgozott gépíróként a Kéményseprő vállalatnál. Tevékenyen dolgozott a Megyei könyvtárban, Vas Megyei Népművelési Tanácsban, Vasvármegye újságnál. A Vasi Szemle és az Életünk folyóiratok technikai szerkesztője volt sokáig. Több egyesület és alapítvány alapítója.

Szentgotthárdon a gimnáziumban érettségizett, majd 1963-ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei: Mikus Sándor, Pátzay Pál és Somogyi József voltak. Szobrai, kisplasztikái realisztikusak, a személyiségén átszűrt alkotások.