Judit

   Judit

Tanár voltam, ő szép diák.
Megzsendült a szimpátia.
Vagy húszonöt szempár kivárt;
mert kell s meg kell majd látnia...

Mikor felel a szép diák?
lehet pártatlan egy tanár?
Nincs korhatár. Ki vét hibát?
Csak én! Az osztály tudja már...

Szólítottam. Felállt, szemét
a harmat tisztasága, könny
körözte s béklyózta eszét.
Állt és néztem: Üljön le Ön!

Kimondtam, nem,'mi érte jár?
Vesztettem, mért voltam tanár!